Kaleidoszkóp

Publikálva augusztus 28th, 2019 | által Hello_Soroksar

Nagyboldogasszony főplébánia-templom

„A templom már külső méreteinél fogva leköti a szemlélő figyelmét szép arányával, de még meglepőbb a belső hatás, amelyet a nézőre tesz. E belső hatás, valamint a pillérek elrendezése, a kórus nézeteinek szép megoldása e templomot egyikévé teszi a legjobb mesterek alkotásainak úgyannyira, hogy az egész egy harmonikus hatású, művészi alkotás.” Nem akárki, hanem értő szakember, a kiváló Santhó István műépítész szólt Soroksár templomáról ilyen elismerően, 1902-ben.

Soroksáron Grassalkovich Antal római katolikus sváb és frank telepeseinek 1743 előtt nem volt önálló egyházközsége: a hívek lelki gondozása és anyakönyvezése egészen addig a dunaharaszti plébánia feladata volt. A templom 1759 és 1761 között épült. Szikorai Miklós alsónémedi plébános, kecskeméti kerületi főesperes 1761. augusztus 15-én áldotta meg a Mennybe Felvett Boldog­asszony tiszteletére. Az ünnepélyes felszentelés 1779. október 10-én esett: Migazzi Kristóf bécsi érsek, váci megyéspüspök végezte. Stílusában az épület kifejezetten sikerültnek mondható. (Többen is feltételezik, hogy tervező-építésze Anton Mayerhofer – és talán Oracsek Ignác – lehet, bár hitelt érdemlően ezt egyelőre sem bizonyítani, sem cáfolni nem sikerült senkinek.) A templom épületét földrengés és tűzvész is megrongálta. 1883-ban, a torony felújításakor készült a barokk toronysisak, amelynek csúcsára ugyanazon esztendő július 22-én szerelték fel a keresztet. 1900-ban a püspökség elrendelte a templom restaurálását: a szakmai munkálatok irányítását, összehangolását a már említett Santhó Istvánra bízták.

Számok, szobrok, festmények
A templom alaprajza a szerzetesi templomokéhoz hasonló. Területe 1159 négyzetméter. Belső hossza 53, szélessége 20, magassága 17 méter. Tetőgerincének hossza 22 méter. A főhomlokzat mértani közepén található torony sajátos hangulatú, leginkább a jezsuiták nagyszombati templomának tornyát idézi. Csúcsa 55 méterre nyújtózkodik. A templom majdnem pontosan keletelt szentélyű, hossztengelye csak kicsit tér el a nyugat–keleti iránytól.

A homlokzat szimmetrikus szoborfülkéiben Szent József és Páduai Szent Antal szobra áll, a kapu szemöldökét a kegyúr Grassalkovich család címere díszíti. Santhó István javaslatára a nagy felújításkor aranyozott neobarokk főoltárt rendeltek a kor egyik elismert oltárépítőjének, a tiroli Josef Rifessernek a műhelyéből. Az oltárt 1906-ban szállították St. Ulrich Grödenből Soroksárra. Ha szemben állunk a főoltárral, balra található a szószék, amely 1763-ban készült, és egy Jópásztor-dombormű látható rajta.
A templom különböző Mária-festményei más-más korokban készültek, mi most előbb a mezőkövesdi festő, Takács István képeit említjük meg, amelyek az 1956. január 12-i földrengés után készültek, témájuk – egyebek közt – Názáret, Betlehem, Jeruzsálem vagy éppen Lourdes és Fatima világhírű Mária-jelenései. A másik, amit nem említenünk lehetetlen: a bejárat melletti, bal oldali mező 18. századi festményén Mária Mennybemenetelét látjuk. A művet sokan Anton Maulbertschnek (vagy János fiának) tulajdonítják.

A karzat 1768-as régi orgonája az 1848. évi tűzben megsérült, többször is javították, majd 1970-ben le is cserélték.

Primus, Maximus, Concordius
A három szent nevezetes ereklyéit csaknem kétszázötven évvel ezelőtt, a felszenteléskor Migazzi püspök ezüstszelencében helyezte el a főoltár kőből készült oltárasztalába.
Szent Primust általában testvérével és vértanútársával, Feliciánnal szokták együtt emlegetni. Jómódú patríciusok voltak, akik a Diocletianus császár nevéhez köthető, Krisztus születése utáni 3. század legvégén zajló keresztényüldözések idején szenvedtek mártíriumot. Az oltárképek, falfestmények és miniatúrák ábrázolásai szerint megkínozták, majd lenyakazták őket. Szent Primus holtteste Rómában nyugszik, Szent István első vértanú templomában. (Ünnepnapja június 9.)
Nem tudom biztosan, csak gyanítom, hogy Szent Maximus talán az az ókeresztény egyház­atya lehetett, aki Taurinum, vagyis Torino püspökeként a Krisztus születése utáni 5. század első negyedében, feltehetően 423-ban hunyt el.
Szent Concordius pap volt, aki Krisztus után 178 körül halt vértanúhalált Spoletóban, ahol tömlöcbe vetették, meggyötörték, végül a fejét is levágták. Ünnepnapja január elsejére esik.

Krisztus keresztje
Számos forrás állítja, hogy Schlánitz Balázs lelkész 1759. július 3-án valami módon szert tett egy valóban csodálatos ereklyére: egy szilánkra, amely Krisztus szent keresztjéből származik. A becses kincset – írják több helyütt is – gróf Esterházy Károly püspök hitelesítette.

A harangokról
Tudják, mi a harang lelke? Nyilván tudják: a nyelve az. A lélektelen harang olyan, mint a lélektelen ember. Siratni való. Soroksár régi harangjai tűzvészben pusztultak el vagy az első világháború idején ágyúkat öntöttek belőlük. A lakosok hamarosan összegyűjtöttek annyi pénzt, hogy 1923-ban megrendelhették Schandt András műhelyében a 102 kilós, úgynevezett Őrangyal-harangot, amelynek felirata így hangzik: „Isten angyalai őrizzétek ifjúságunkat!” A 256 kilós Szent József-harang felirata: „Szent József könyörögj érettünk! Az I. világháborúban elesett hőseinkért”.
Schandt András Németországban született, Tailfingenben, a Svábföldön, 1798-ban. És igaz ugyan, hogy 1831-ben Pesten, a mai Kazinczy utcában nyitotta meg öntödéjét, de az első világháború utáni megrendeléseket már bizonyosan nem ő, hanem az örökösei (vagy az ő hajdani műhelye) készíthette. Nyughatatlan, vállalkozó kedvű ember volt, kutakat, tűzoltó fecskendőket – és ha kellett, ágyúkat – is öntött. Az 1848–49-es szabadságharc lelkes híve volt, 1849 után ezért tömlöcben ült.
A Nagyboldogasszony templom legnagyobb, 501 kilós Szűz Mária-harangját Szlezák László harangöntő készítette; 1925-ben emelték fel a toronyba. Szlezák kiváló volt, aranykoszorús mester, aki Budapesten, Thury Ferencnél tanulta ki hivatása minden csínját-bínját. 1911-től ő vitte tovább mestere műhelyét, 1954-ben bekövetkezett haláláig nagyjából ötezer harangot öntött, azt mondják a hozzáértők, hogy a két világháború között készült harangok közel fele az ő tudását dicséri.

Memento mori!
Soroksár első sírkertje az ócsai dombon terült el, és valamikor az 1720-as vagy 1730-as években nyitották. A Dunahegyi (déli) temetőt több mint kétszáz éven át, 1740 és 1945 között használták. A templom mögötti belső temetőbe csak a templom megáldása után, 1762-től temetkeztek, és ez a sírkert az 1832-es nagy kolerajárvány idején meg is telt – ezért újabb temetőket kellett nyitni. A templom tágas kriptájába elsőként Szojkovits János első plébánost temették el. Később számos jeles soroksárit, egyházi és világi elöljárót helyeztek itt örök nyugalomra. 1995-ben pedig több ezer fülkés urnatemetőt alakítottak ki.

Égből a villám
A haragos ég olykor a templomot és a templomban lévő ártatlant sem kíméli. Ezt példázza az az eset, amikor az épületet 1897-ben villámcsapás érte. A szakirodalomban azt találom, hogy a feszültséget a toronyóra szerkezetei és a harangkötél levezette a kórusra. A szerkezetet nem tette tönkre, ellenben a falat a villám átlyukasztotta, a vakolatot itt-ott megrepesztette és a kóruson agyoncsapott egy gyermeket.

Marek János


A szerzőről



Vissza a tetejére ↑
  • A szerkesztő

    Tegyük most félre a pártszimpátiánkat, és emlékezzünk vissza a Fidesz 2002-es választási szlogenére, ami így hangzott: A jövő elkezdődött. Miért volt annyira jó ez a plakát, ez a pusztába kiáltott szó? (A szlogen kelta kifejezés, jelentése pusztába kiáltott szó – a szerk.) Nemcsak azért, mert energikus és majd szétveti a bizakodás, az optimizmus, és mindenki azt gondol bele, amit akar, hanem mert az üzenete sem éppen utolsó. „Amit ma megértünk, felfogunk, elhatározunk vagy teszünk, attól nemzedékek jövője függ”, hiszen mindig az eljövendő nemzedék aratja le a jelen terméseit, mint ahogyan a múlt vetéseit a jelenkor takarítja be.      Tovább…

  • Archívum

  • Legutóbbi hozzászólások