Itthon

Publikálva augusztus 15th, 2019 | által Hello_Soroksar

Egy kórház a város szélén

Az emberekben sokáig – lehet mondani – nem túlzottan pozitív kép élt a Dél-pesti Kórházról, a sajtóban sok helyen csak „dél-tepsiként” említették. Ugyanakkor az elmúlt négy évben kormányzati, önkormányzati és uniós források segítségével számos építészeti beruházás és eszközbeszerzés történt az intézményben, amely Budapest egyik dinamikusan fejlődő kórháza lett. Molnár-Gallatz Zsolt stratégiai igazgatót tervekről, jövőbeni fejlesztésekről és a sürgősségi betegellátásról kérdeztük.

– Mit gondol, mára sikerült megváltoztatni a társadalmi percepciót?
– Azt hiszem, sikerült, legalábbis úton vagyunk errefelé. A kollégáimmal azon dolgozunk, hogy mindennap egy kicsivel jobb legyen a kórház társadalmi megítélése. Az elmúlt fél évtizedben valóban egyre jelentősebb fejlesztéseket valósítottunk meg, a jövőre nézve pedig még grandiózusabb terveink vannak.

– Az Egészséges Budapest Programban is szerepel a Dél-pesti Kórház fejlesztése.
– Így van, egyrészt a központi telephelyen, itt, a Köves utcában jelentős fejlesztések valósulnak meg. Elöljáróban el kell mondani, hogy az eredeti koncepció szerint a hetvenes években ide még egy járóbeteg-tömböt is fel kellett volna építeni, ez azonban soha nem készült el. Ebből adódik a mai helyhiányos állapot. Tetézi a problémát, hogy időközben a csepeli Weiss Manfréd Kórházban az aktív ellátást 2003-ban megszüntették, csak krónikus és rehabilitációs kapacitások maradtak ott, így a csepeli lakosok ellátására is nálunk kerül sor. Ma már 380 ezer ember gyógyításáért felelünk.
Az időközben átalakult betegellátási struktúrában helyet kellett találnunk a sürgősségi osztálynak is, valamint robbanásszerű technológiai fejlődés következett be, megjelentek olyan nagy méretű diagnosztikai készülékek, amelyeknek az elhelyezése korábban fel sem merült. És természetes módon megnőttek a komfortigények is, a korábbi 4-5-6 ágyas szobák ma már nem elfogadhatók, és az sem hogy a járóbeteg-ellátásunk beékelődött a fekvőbeteg-osztályokba. A felsorolt problémák szükségessé teszik, hogy új tömböt építsünk a 9 emeletes épület mellé. Jelenleg a tervezés előkészítése zajlik, a jövő év a tervezésé, az építkezés pedig legkorábban 2021-ben kezdődhet el. A pontos dátumról a kiviteli tervek birtokában a kormány dönt majd.

– Milyen fejlesztés várható még?
– Terveink között szerepel a teljes meglévő épületstruktúra átalakítása, felújítása, alapközművek és burkolatok cseréje, az alaprajzi helyiségkiosztás újragondolása, a járó- és fekvőbeteg-részlegek különválasztása, a zsúfoltság megszüntetése. Beletartozik továbbá egy többütemű eszközfejlesztés is, megújítjuk a kórház gép-, műszer-, orvosieszköz-parkját. Ez röntgen-, illetve ultrahangkészülékeket, CT- és MRI-berendezéseket, sebészeti eszközöket, ágyakat, egyéb bútorokat jelent. Ezen túl plusz két és félmilliárd forintot hagyott jóvá a kormány a pesterzsébeti szakrendelő átfogó felújítására.
– A legneuralgikusabb pont általában a sürgősségi osztály, ahol nem volt ritka a 8-10 órás várakozási idő. Sikerült-e ebből faragni valamit?
– Elég erős leterheltséggel működik a sürgősségi osztály, naponta 100-120 beteget lát el. Valóban a várakozási idő a legkritikusabb. Nyilván mindenkinek a saját baja a legsürgősebb, de meg kell érteni, hogy itt nem érkezési sorrendben történik az ellátás, azt a tünetek súlyossága határozza meg. Egyébként a hazai szabályozást is szigorították, a beérkezést követően 10 percen belül meg kell történni az ún. triázsolásnak (betegosztályozás) és legkésőbb két órán belül el kell kezdeni minden beteg esetében az ellátást. Ám még mindig sokan vannak olyanok, akiknek nem feltétlenül sürgősségi ellátásban kellene részesülniük. Ha valakinek például két hete fáj a háta, vagy napok óta be van dagadva a kézfeje, azzal nem péntek éjszaka 11 órakor kellene bejönni. Ezért van a háziorvos, a háziorvosi ügyelet vagy a járóbeteg-szakellátás.

– A sürgősségi osztályt tavaly újították fel. Mennyire változtak meg a körülmények?
– Jelentősen. Az alapterület 170 négyzetméterrel bővült, külön várót alakítottunk ki a betegeknek és külön a hozzátartozóknak, nőtt a vizsgálók és az ágyak száma, megújult a behívórendszer. Nemcsak infrastrukturális fejlesztés történt, hanem magát az ellátás folyamatát is újragondoltuk.

– Nem titok, hogy az egész egészségügyi ellátórendszer munkaerőgondokkal küzd. Mi a helyzet a Dél-pesti Kórházban?
– A nyári szabadságolások idején nálunk is fokozottabb a kollégák terhelése. A biztonságos betegellátást mi is túlórákkal tudjuk megoldani. Ami a sürgősségi ellátást illeti, viszonylag jó helyzetben vagyunk, ami elsősorban a nagyon erős kollektívának köszönhető, ez itt tartja, esetleg be is vonzza a munkaerőt.

– Olvastam, hogy a Dél-pesti Kórháznak volt Magyarországon az első háromdimenziós laparoszkópos tornya. Ezt hogyan tudták a javukra fordítani?
– Ez már egy ötéves történet, azóta van másutt is. Mindenesetre az ország talán legjobb, de mindenképp az egyik legjobb urológiai osztályával büszkélkedhetünk, dr. Tenke Péter professzor vezetésével. A laparoszkópos torony lehetővé tette, hogy egyrészt a legmodernebb ellátásokat nyújthassuk a lakosságnak, másrészt a rezidensek, de a szakorvosok is hozzáférhessenek olyan eszközökhöz, amelyek a legmagasabb szakmai színvonalú munkát teszik lehetővé. Ez humánerőforrás-gazdálkodás szempontjából is rendkívül fontos, mert a fiatal orvosokat akkor tudjuk idevonzani, ha a legmodernebb eszközparkot biztosítjuk a számukra.
Ezt a tornyot egyébként a csepeli önkormányzat támogatásával tudtuk megvenni. Nagyon jó az együttműködésünk az összes önkormányzattal, amelyek a kórház ellátási területéhez tartoznak. Minden évben kérünk és kapunk tőlük fejlesztési forrásokat, és ezeket mindig az ellátás színvonalának növelésére, az elérhető szolgáltatások bővítésére fordítjuk. Soroksár önkormányzatától például egy pajzsmirigyvizsgálatra alkalmas gammakamerát kaptunk, ez is unikális eszköz, akárcsak a laparoszkópos torony. Most pedig a kardiológiai osztály felújítására kaptunk 25 millió forint támogatást, ugyancsak tőlük.

Péter-Szabó Rozália


A szerzőről



Vissza a tetejére ↑
  • A szerkesztő

    Tegyük most félre a pártszimpátiánkat, és emlékezzünk vissza a Fidesz 2002-es választási szlogenére, ami így hangzott: A jövő elkezdődött. Miért volt annyira jó ez a plakát, ez a pusztába kiáltott szó? (A szlogen kelta kifejezés, jelentése pusztába kiáltott szó – a szerk.) Nemcsak azért, mert energikus és majd szétveti a bizakodás, az optimizmus, és mindenki azt gondol bele, amit akar, hanem mert az üzenete sem éppen utolsó. „Amit ma megértünk, felfogunk, elhatározunk vagy teszünk, attól nemzedékek jövője függ”, hiszen mindig az eljövendő nemzedék aratja le a jelen terméseit, mint ahogyan a múlt vetéseit a jelenkor takarítja be.      Tovább…

  • Archívum

  • Legutóbbi hozzászólások