Panoráma

Publikálva június 29th, 2019 | által Hello_Soroksar

Rézműves Mihályné a belvárosban

Aki nyitott szemmel jár-kel a belvárosban, az szappan és mindenféle egyéb reklámok helyett több cigány ember fényképét is láthatja többek között a Blahán vagy a Rákóczi téri villamosmegállóban. A fotók egy olyan kampány részét képezik, amivel az azt jegyző Terror Háza Múzeum magyar cigány emberek sorstörténetét, helytállását kívánja bemutatni. Van közöttük neves író, festőművész, műfordító, orvos, oktatási szakember és ott van a hodászi Rézműves Mihályné, Lina néni is.

Lina néni története 1968-ban, a hodászi cigánytelep egy félreeső füves részén kezdődött, amit a fiatalasszony egy madzaggal vett körbe. Ez a terület lett a Madzagóvoda. Minden reggel körbejárta a telepet és összegyűjtötte a gyerekeket, hogy az óvodában kezet mosni, énekelni, számolni tanítsa őket. Először a földön ültek, majd a tanácstól kapott kicsi székeken. Egy év múlva Linának már harminc gyereke volt. A tanács embereinek tetszett, ami a telepen történt, ezért elhatározták, hogy segítenek a cigányoknak felépíteni egy óvodát. 1971. szeptember elsején már igazi óvodába indulhattak a gyerekek. Lina néni nyolc évig húzta kis talicskán az ebédet, takarított, mosott és segített az óvónőknek a gyermekek gondozásában, majd annak ellenére, hogy sokan kinevették, levelet írt a miniszternek, amelyben kérte, engedjék meg neki, hogy érettségi nélkül felvételizhessen az óvónőképző főiskolára. 1979-ben kézbe vehette a diplomáját. Az ő nevéhez fűződik a nyitott óvoda megteremtése, ahol szülők és gyermekek együtt lehetnek az oviban. A módszert ma a gyermekházakban próbálják alkalmazni.


A szerzőről



Vissza a tetejére ↑
  • A szerkesztő

    Tegyük most félre a pártszimpátiánkat, és emlékezzünk vissza a Fidesz 2002-es választási szlogenére, ami így hangzott: A jövő elkezdődött. Miért volt annyira jó ez a plakát, ez a pusztába kiáltott szó? (A szlogen kelta kifejezés, jelentése pusztába kiáltott szó – a szerk.) Nemcsak azért, mert energikus és majd szétveti a bizakodás, az optimizmus, és mindenki azt gondol bele, amit akar, hanem mert az üzenete sem éppen utolsó. „Amit ma megértünk, felfogunk, elhatározunk vagy teszünk, attól nemzedékek jövője függ”, hiszen mindig az eljövendő nemzedék aratja le a jelen terméseit, mint ahogyan a múlt vetéseit a jelenkor takarítja be.      Tovább…

  • Archívum

  • Legutóbbi hozzászólások