Itthon

Publikálva június 25th, 2019 | által Hello_Soroksar

Családi nap a botanikus kertben

Május 25-én tartotta a soroksáriak körében évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvendő családi napot a Soroksári Botanikus Kert Baráti Kör. Ezen az alkalmon szakképzett túravezető kalauzolta végig a kerten a látogatókat. A túra után a gyerekeket arcfestés, a fiatal párokat és a nagymamákat asztalok és székek várták az árnyas lombok alatt, ahol egy kis beszélgetés mellett a hátizsákból előkerülhettek a szendvicsek és a kulacsok.

Miért volt jó ötlet elfogadni a baráti kör meghívását, és szombat délelőtt buszra, kocsiba, esetleg kerékpárra szállni és elgurulni a Péteri-majorba? Mert a sok-sok eső után végre hétágra sütött a nap, és ha otthon maradunk, sosem tudtuk volna meg, hogy a tépőzár ötletét a ragadós növények adták, és a kék virágú hegyi len latin nevében (Linum austriacum) azért szerepel Ausztria, mert felfedezője azt hitte, még Ausztriában van. De jóval kevesebbet tudnánk a növények terjedési stratégiáiról és a komló nyugtató hatását sem ismernénk olyan behatóan, ha a családi nap helyett otthon punnyadunk a számítógép vagy a televízió előtt. És a túra nélkül évekig találgathatnánk, hogy a Royal purple kifejezés egy neves angol lóversenyt vagy a bíbor cserszömörce latin nevét takarja-e.
Egy szó mint száz, a családi napra érdemes volt kilátogatni. A láprét a csodálatos szibériai nőszirommal, a vadon élő orchidea, az alföldi homokpusztagyep, a zsombékos, a virágzó bazsarózsa olyan szépség, ami mind a miénk.

A Soroksári Botanikus Kert Baráti Körét Barabás Tibor kertészmérnök, egyetemi adjunktus alapította, azzal a céllal, hogy megismertesse a soroksári és a környékbeli emberekkel a botanikus kertet. Az alapító lánya, a baráti kör jelenlegi elnöke, Ferenczné Barabás Diana meséli, hogy a kertet 1963-ban kezdték telepíteni, de a létezéséről még az őslakosok sem tudtak, egészen 1990-ig. A baráti társaság küldetése az alapító halálát követően, húsz év múltán is változatlan: népszerűsíteni az élővilág csodáját, a környezetvédelmet. A társaság ötvenhat főt számlál, akik „csodálatos kis közösséget alkotnak”. Pályázatokból élnek, de mivel a tagsági díj csupán kétezer forint, az éves bevételük az egymillió forintot sem éri el, ezért a nagy, komoly pályázatokról, amihez önerő is szükséges, sajnos lemaradnak. A baráti kör aktívan részt vesz a település életében. Minden ősszel nagyszabású vetélkedőt rendeznek az iskolások számára, ahol a gyerekeknek növény- és állatismeretből, valamint a környezetvédelem témakörében megszerzett tudásukról kell számot adniuk. A versengés természetesen korosztályokra bontva zajlik, és a szervezők a belépő pályamunkákat is komolyan veszik. „A zsűrizés feladatait ellátó egyetemi oktatók szokták is kérdezni: hová lesz ez a sok tudás, mire elérik a gyerekek az egyetemet?”

A május egyetlen évben sem telhet el családi nap nélkül, és a Táncsics Mihály Művelődési Házzal is jó kapcsolatot ápolnak: kiállításokat szerveznek, és május tizedikén ott tartották a születésnapi megemlékezésüket is. Az elnök legnagyobb fájdalmára a fiatalok bár elismerik és fontosnak tartják a környezetvédelem ügyét, félnek az elköteleződéstől, pedig nincsenek havonta megrendezett közgyűlések. „Mi csak dolgozunk. Avart hordunk, lefedjük ősszel a kényesebb növényeket, összeállítjuk és lebonyolítjuk az éves programot, valamint tanulmányutakra megyünk, többnyire az ország többi botanikus kertjét látogatjuk meg.”

Sárkány Bence és Csenge a nagymamával, Sárkány Péternével érkeztek. Csenge és Bence nem először vesznek részt túrán, és a baráti kört több okból is jól ismerik: a nagymama évek óta lelkes tagja a társaságnak, és az általuk októberben rendezett vetélkedők nagy népszerűségnek örvendenek a soroksári iskolások körében.


A szerzőről



Vissza a tetejére ↑
  • A szerkesztő

    Tegyük most félre a pártszimpátiánkat, és emlékezzünk vissza a Fidesz 2002-es választási szlogenére, ami így hangzott: A jövő elkezdődött. Miért volt annyira jó ez a plakát, ez a pusztába kiáltott szó? (A szlogen kelta kifejezés, jelentése pusztába kiáltott szó – a szerk.) Nemcsak azért, mert energikus és majd szétveti a bizakodás, az optimizmus, és mindenki azt gondol bele, amit akar, hanem mert az üzenete sem éppen utolsó. „Amit ma megértünk, felfogunk, elhatározunk vagy teszünk, attól nemzedékek jövője függ”, hiszen mindig az eljövendő nemzedék aratja le a jelen terméseit, mint ahogyan a múlt vetéseit a jelenkor takarítja be.      Tovább…

  • Archívum

  • Legutóbbi hozzászólások