Film

Publikálva május 1st, 2019 | által Hello_Soroksar

Németeket a csúcsra!

2007-ben, amikor még időm túlnyomó részét kibontakozó sorozatfüggőségem töltötte ki, rátaláltam a sorozatjunkie oldalára. A családom nem igazán értékelte ezt a fajta függőséget, viszont ezen blog kicsi, de kitartó közössége igen, sőt szalutált is hozzá. Gyakorlatilag minden volt itt, téma szerinti, műfaj szerinti és persze ország szerinti kibeszélők, állandó pezsgés, livestreamek az évadzárókhoz, naptártervező, egyszóval minden olyan komfort és segítség, ami egy junkiet csak még mélyebbre terelhet.

Ma már nem követek annyi sorozatot, mint annak idején, de a pilot-kritikákat a mai napig végig szoktam pörgetni.
Tavaly nyáron egy ilyen alkalommal futottam bele a Dark című sorozatba, és nem is tudtam elmenni mellette, miután elolvastam, amit a pilotról írtak, illetve az egész sorozatról, hiszen az a Netflix tette közzé, amelyik üzleti vállalkozást épített a sorozatfüggőkre, és milyen jól tette. De a fő szempont még ennél is banálisabb volt. Ez egy német sorozat, én pedig sosem néztem még német sorozatot.
A történetről nem egyszerű szűkösen beszélni, hiszen thriller lévén az ember agyát szeretné megdolgoztatni, így maradjunk annyiban, hogy az első rész nem bővelkedik magyarázatokban, inkább puzzledarabokat ad a néző kezébe.

A helyszín egy átlagos városka valahol Németországban, 2019-ben, Gimnazista gyerekek, a szüleik és az ő szüleik, egy gyerek eltűnése, a városka megrázkódtatása, végül egy apa furcsa öngyilkossága és az utána maradó levél: Ne nyissátok ki november 4. 22 óra 13 perc előtt. Így indul a történet, hogy aztán a karakterek által időn és téren átvezetve az első rész végére a néző is feltegye a megfelelő kérdést, ahogyan Mikel, az ifjú bűvész karaktere mondja: „Nem az a kérdés hogyan csináltam, hanem hogy mikor”. A megteremtett univerzum és a színészi munka mindenképpen szót érdemel, mert ritkán láttam még ennyire meggyőző képi világot helyenként extrémbe nyúló kamera megoldásokkal, élénk színekkel és tökéletes montázsütemezéssel. Mindezt úgy, hogy nem kevés szereplőt kell térben és időben összekötni.

Nem lesz mindenkinek a kedvenc sorozata, ebben biztos vagyok, főleg sötét hangulata miatt, viszont akit érdekel a sorozatgyártás egyik európai üdvöskéje, vagy csak kíváncsi, mit nyújtanak a németek ezen a téren, vagy csak nyelvvizsgára készül, annak ajánlom. A második évad nyáron érkezik, tehát még lehet pótolni. De vigyázat, hamar függőséget okoz!


A szerzőről



Vissza a tetejére ↑
  • A szerkesztő

    Tegyük most félre a pártszimpátiánkat, és emlékezzünk vissza a Fidesz 2002-es választási szlogenére, ami így hangzott: A jövő elkezdődött. Miért volt annyira jó ez a plakát, ez a pusztába kiáltott szó? (A szlogen kelta kifejezés, jelentése pusztába kiáltott szó – a szerk.) Nemcsak azért, mert energikus és majd szétveti a bizakodás, az optimizmus, és mindenki azt gondol bele, amit akar, hanem mert az üzenete sem éppen utolsó. „Amit ma megértünk, felfogunk, elhatározunk vagy teszünk, attól nemzedékek jövője függ”, hiszen mindig az eljövendő nemzedék aratja le a jelen terméseit, mint ahogyan a múlt vetéseit a jelenkor takarítja be.      Tovább…

  • Archívum

  • Legutóbbi hozzászólások